The role of bodies of water in settlement names referring to the natural environment
PDF (English)

Keywords

structural types of settlement names related to water
hydronyms and settlement names of an identical form
direction of metonymy
early Old Hungarian Period

Abstract

In this essay I examine the relationship of settlement names to bodies of water and places associated with water. I highlight the role of water and hydronyms in the formation of the settlement name type and the form in which they are present in early Old Hungarian settlement names. The vast majority of the settlement names only have a single constituent: metonymy, name-giving without a formant occurs in 85% of the names (e.g. Ér < ér ‛brook’, Tapolca < hydronym Tapolca, etc.), while 6% of the names were created from a common noun related to water or from a hydronym with a topoformant (e.g. Árki < árok ‛trench’ + -i suffix etc.). The two-constituent names also account for a small proportion of the names of the settlements at only 9% (e.g. Szamosfalva ‛village/next to the River Szamos’, Túrpásztó ‛settlement called Pásztó/located next to the Túr River’ etc.). I also discuss the relationship between settlement names and hydronyms recorded in an identical form. I collect those points of reference and criteria which, with due care, can be used to identify the direction of metonymy successfully (e.g. etymological and name typological arguments, the size of the body of water etc.). I also highlight that the hydronym > settlement name direction mostly accepted in publications on Hungarian historical onomastics cannot be generalized but instead each case has to be examined separately in terms of the name formation process.

https://doi.org/10.17651/ONOMAST.68.13
PDF (English)

References

Benkő, L. (1947a). Víz-és helységneveink viszonyához. [The relationship between Hungarian hydronyms and settlement names]. Magyar Nyelv, 43, 259–263.

Benkő, L. (1947b). A Nyárádmente földrajzinevei. [Geographical names of Nyárádmente]. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 74.). Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság.

Benkő, L. (1948). A székelyföldi szláv eredetű víznevek kérdéséhez. [Supplement to the question of Slavic hydronyms from Székelyföld]. Magyar Nyelv, 44, 95–101.

Benkő, L. (1998). Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. [Names and history. Studies of the Árpád Era]. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Benkő, L. (2003). Beszélnek a múlt nevei. Tanulmányok az Árpád-kori tulajdonnevekről. [Names of the past speak to us. Studies of the proper names of the Árpád Era]. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Borovszky, S. (1898). Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. [Counties and Towns of Hungary. Vas County]. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Borovszky, S. (ca. 1900). Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye. [Counties and Towns of Hungary. Zemplén County], Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Borovszky, S. (1904). Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye. [Counties and towns of Hungary. Pozsony County], Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Borovszky, S. (ca. 1910). Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye. [Counties and towns of Hungary. Temes County]., Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Borovszky, S. (1911). Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. [Counties and towns of Hungary. Torontál County]. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Borovszky, S. (1914). Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye. [Counties and towns of Hungary. Somogy County]. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Cs. = Csánki, D. (1890–1913). Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–III., V. [Historical geography of Hungary at the time of the Hunyadis] (Vols. 1–3, 5). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Gy. = Györffy, Gy. (1963–1998). Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I–IV. [Historical geography of Hungary in the age of the Árpád Dynasty] (Vols. 1–4). Budapest: Akadémiai Kiadó.

FNESz. = Kiss, L. (1988). Földrajzi nevek etimológiai szótára 1–2. [Etymological dictionary of geographical names.] (Vols. 1–2). Fourth, extended and revised edition. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Győrffy, E. (2011). Korai ómagyar kori folyóvíznevek. [Early old Hungarian names of rivers]. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

HA. = Hoffmann, I. & Rácz, A. & Tóth, V. (Eds.) (1997). Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból. 1. Abaúj–Csongrád vármegye. [Data on toponymic history from the Early Old Hungarian Era 1. Abaúj–Csongrád Counties], Debrecen. (1999). 2. Doboka– Győr vármegye. [2. Doboka– Győr Counties], Debrecen. (2012). 3. Heves–Küküllő vármegye. [3. Heves–Küküllő Counties], Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. (2017). 4. Liptó–Pilis vármegye. [4. Liptó–Pilis Counties], Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Hoffmann, I. (1993). Helynevek nyelvi elemzése. [The Linguistic analysis of toponyms]. Debrecen: A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 61.

Kenyhercz, R. (n. d.). A középkori Szepes vármegye helyneveinek adatbázisa. [The database of toponyms in medieval Szepes County] [Manuscript].

Kiss, L. (1987). Földrajzinév- és szófejtő vizsgálatok. [Toponymic and etimological studies]. Magyar Nyelv, 83, 331–345.

KMHsz. = Hoffmann, I. (Ed.) (2005). Korai magyar helynévszótár 1000–1350. 1. Abaúj–Csongrád vármegye. [A Dictionary of early Hungarian toponyms 1000–1350. 1. Abaúj–Csongrád Counties]. Debrecen: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke.

Kniezsa, I. (2001). Keletmagyarország helynevei. [Toponyms of Eastern Hungary]. Budapest: Lucidus Kiadó. (Original work published 1943–1944).

Kocán, B. (2017). Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. [Studies in hisrorical toponomastics in old Ugocsa County]. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Kovács, É. (2015). A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. [The land survey of the Abbey of Tihany as source for historical toponomastics]. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Kovács, É. (2019a). The Relationship between Early Hydronyms and Settlement Names. Onomastica Uralica, 15, 65–74.

Kovács, É. (2019b). A természeti környezetre utaló településnevek strukturális kérdései. [Structural questions of the settlement names referring to the natural environment]. Helynévtörténeti Tanulmányok, 15, 163–178.

Kovács, É. (2021). Structural Types of Settlement Names Referring to the Natural Environment. Namenkundliche Informationen, 113, 177–191.

Mályusz, E. (2014). Turóc megye kialakulása. [The development of Turóc County] (New ed.). Máriabesnyő: Attraktor. (Original work published 1922)

Németh, P. (1997). A középkori Szabolcs megye települései. [The settlements of medieval Szabolcs county]. Nyíregyháza: Ethnica Kiadás.

Németh, P. (2008). A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. [The settlements of medieval Szabolcs County until the beginning of the 15th century]. Nyíregyháza: Jósa András Múzeum Kiadványai 60.

Šmilauer, V. (1932). Vodopis starého Slovenska. Praha–Bratislava: Nákl. Učené společnosti Šafaříkovy.

Tóth, V. (2001). Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótára. [The historical-etimological dictionary of the toponyms of Abaúj and Bars counties in the Árpád era]. Debrecen: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke.

Tóth, V. (2008). Településnevek változástipológiája. [Change typology of settlement names]. Debrecen: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke.